Néptáncoktatás
A néphagyományra épülő táncos képzés játékszituációba beépített képességfejlesztés, mely a tanulási alapkészségek fejlesztésének eredményességében nyújt segítséget. Az életkori sajátosságoknak megfelelően ezek az írásmozgás koordináció, a beszédhanghallás, az elemi számolási készség, a reláció szókészlet, a tapasztalati következtetés, a fizikai állóképesség, és a tapasztalati összefüggés.
A foglalkozásokon lehetősége nyílik a gyermekeknek megismerkedni a magyar népi játékokkal és néptánc alapjaival. A népi játékok közvetve segítik az általános iskolai tanulást. A nagy-mozgások révén a formákat tudatosítják, mely a betűírást könnyíti. A játékok kiszámolói a számfogalmat a ritmusérzéket erősítik. A játékokhoz kapcsolódó szabályok erősítik a szabálytudat kialakítását, az együttműködés fejleszti a szociális készséget. A mozgás fejleszti az izomzatot, testtudatot, térérzékelést, emellett felszabadító és stresszoldó hatása is van. A foglalkozások hetente 2 alkalommal, a délutáni tanszoba után zajlanak az iskolában
Népzene és népi ének oktatás
Az alapfokú népzeneoktatás az életkori sajátosságok figyelembe vételével a zenei kultúra értékeinek egységes szemléletű feldolgozására nevel, fejleszti az alkotó magatartást, a variációképző–rögtönzőkészség kialakítását, az önkifejezést, megalapozza az általános zenei műveltséget. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel, lehetőséget nyújt a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére.
A népzene alapvetően közösségi megnyilvánulás, ezért tanításában a kamarazenének, a hangszeres–énekes együttmuzsikálásnak kiemelt jelentősége van. A társas zenélés, valamint az ehhez gyakran társuló néptánc elmélyíti, megerősíti a tanulók megszerzett egyéni tudását, közösségformáló ereje által megteremti a kapcsolatot a hagyomány és ennek a mindennapi életben történő alkalmazása között.
Választható: népi ének, citera, népi furulya, népi hegedű, koboz, hegedűbrácsa, brácsa, tamburák
Kézműves oktatás
A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait ismerteti meg a tanulókkal.
A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatát.
Az örömteli tevékenység végzése mellett célja az is, hogy a múlt értékeit továbbéltesse, az önkifejezéshez különféle formákat kínáljon.
Dráma oktatás
Tanszakunk célja a színművészet sajátos kifejezőeszközeinek megtanításával (beszéd, mozgás, szcenika) és a színművészethez kapcsolódó művészeti ágak (zene, képzőművészet, tánc, ének, báb) megismertetésével érzelmekben gazdag és sokszínű, komplex alkotótevékenységre képes személyiségek formálása.
A tantárgy általános iskolai oktatása során a célokat a közösségben végzett dramatikus tevékenység élményén, a játék örömén keresztül érjük el. A tantárgy feladata, hogy a folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a dráma és a színház értő befogadására, értelmezésére, illetve művészi együttműködésen keresztül, tanulótársaival együtt, drámai és színházi produktumok létrehozatalára.